Az MKKSZ elnöksége az október 12-ei online ülésén tájékoztatót kapott az MKKSZ 2024. évi központi költségvetésének I-VIII. hónapi végrehajtásáról, a 2024. október 1-én megtartott Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésről és az október 25-re összehívott Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülésére való előkészületről, valamint a november 19-20-ai szakmai konferencia (MKKSZ 35 éves évforduló) előkészítéséről.
Boros Péterné elnök először arról adott tájékoztatást, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a szakszervezetek közös panaszát arról, hogy kormány egyoldalúan megszüntette a tagdíjlevonást a közszférában. https://bddsz.hu/alkotmanybirosag-visszautasitotta-a-szakszervezetek-panaszat Arra számítani lehetett, hogy ezt a hátrányos intézkedést a magyar jogrend nem fogja orvosolni. Az MKKSZ januártól átállt egy digitális tagdíjfizetési és tagnyilvántartási rendszerre, aminek működése biztosítja az MKKSZ további működését. A tagok döntő része megértette, hogy saját magának kell a tagdíjat fizetni, már nem vonják le automatikusan. Ugyanakkor a rendszer lehetővé teszi, hogy bármelyik tag a havi fizetést beállítsa automatikus fizetésre, bár ezt sokan megtették, ezt tovább kell népszerűsíteni a biztonságos tagdíjbevétel érdekében. A tapasztalat szerint a tagdíjmorál mindenképpen javításra szorul, hiszen vannak, akik egyszerűen elfelejtik az utalás határidejét, amit nehéz pótolni. Úgy tűnik a kormány részben elérte a célját, ha nem is rogytak össze a közszféra szakszervezetei, az életüket megnehezítette. Emellett továbbra is elsődleges feladat a tagszervezés, ezt segíti a többféle tagszervezési pályázat is.
Az OKÉT ülésről is Boros Péterné adott tájékoztatást, mely során utalt arra, hogy erről a honlapon részletes beszámoló jelent meg. https://www.mkksz.org.hu/rovatok/rovatok1/hirek/1300-ket-ev-utan-vegre-osszeult-az-oket Ezért inkább a KÉF ülés előkészítéséről beszélt. Elmondta, hogy napirendi javaslatainkat a kormány befogadta, tehát fogunk tárgyalni a közigazgatás mindkét szektorának – az állami kormánytisztviselők, és az önkormányzati köztisztviselők – kereseti pozíciójáról. Nevezetesen a reálkereset csökkenésének elkerülését szorgalmazzuk. A nyári levelezési akciónkat követő kommunikáció már jelzi, hogy a kormány 2024-ben semmiféle plusz intézkedést nem tervez. A kormányablakok 4400 fő ügyintézőjének 150.000 Ft-os ruhapénze – a parasztvakításon túl – arra jó, hogy növelje a kereseti átlagot. De ezt nem használhatják fel élelmiszer vásárlásra, nem növelhetik a családi bevételeket. Ez egy kirakat intézkedés. Az önkormányzati területen biztos, hogy jövőre jelentős kedvezőtlen hatású változásokat terveznek, ami egyet jelent a helyi erőforrások csökkenésével, tehát az illetményalapon helyben nem fognak tudni jelentős változást elérni, a központi pedig immár 16 éve változatlan. Nagyon sokan keresnek diplomával is garantált bérminimum környékén az alábbi jogviszonyokban: önkormányzati köztisztviselők, kormánytisztviselők, szociális ágazati dolgozók, kulturális terület dolgozói, akadémiai munkavállalók, bírósági-, ügyészségi-, rendőrségi-tevékenységet segítő munkavállalók, egészségügyi kisegítő terület dolgozói. Az OKÉT ülésen hangzott el, hogy jelenleg minimálbéres 364 ezer fő, ebből a közszférában 86 ezer fő. Garantált bérminimumot 354 ezer fő keres, ebből 37 ezer fő dolgozik a közszférában. Ez azt jelenti, hogy a 600 ezres közszféra dolgozóinak 20 %-a tartozik ebbe a körbe, azaz minden ötödik munkavállaló. Úgy tervezzük, hogy a KÉF ülés után egy sajtótájékoztató keretében mondjuk el a nyilvánosságnak, mi a valóság a közszolgálat béreinél. A sajtótájékoztatón érzékeltetni kell, hogy tömeges elégedetlenség van. Kérdés, ha egymillió forint lesz néhány év múlva az átlagbér, akkor hogyan alakul a közszférában dolgozók keresete?
Egy szakmai konferenciát szervez az MKKSZ november 19-én az MKKSZ székházában. A szakmai program neve ACTIVER, melyet a CESI Európai forrásból finanszíroz. Ezt követi 2024.11.20-án az MKKSZ megalakulásának 35. évfordulójáról történő megemlékezés és megünneplés. Ennek helyszíne a főpolgármesteri hivatal közgyűlési díszterme lesz.
Az ACTIVER program főbb témái: szakszervezeti eszközök a munkaerőpiaci folyamatok kezelésére, átképzési programok az EU-ban, szakszervezeti feladatok a fiatalok munkaerőpiaci támogatásában, rugalmas munkavégzés, és a szakszervezeti részvétel az EU politikai döntéshozatalában. A program előkészítése jól halad, a meghívók rövidesen kiküldésre kerülnek.
Dr. Marosi János
