Az MKKSZ Szociálisok részt vesznek a szociális ágazat szervezeteinek egyeztetésén.
Ehhez a munkához az alábbi javaslatokat, öteleteket adják az MKKSZ részéről - a KÖZÖS STRATÉGIÁHOZ!
Vegyél részt ebben a munkában írd meg további javaslataidat az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. elérhetőségünkre!
Legyél részese a közös jövő formálásának!
(Ez a három oldal csak a vázlata a programunknak. A kibontását, a továbbiakat az MKKSZ szociális területen dolgozó tagjainknak megküldjük.)
JAVASLATOK, ÖTLETEK AZ MKKSZ RÉSZÉRŐL – KÖZÖS STRATÉGIÁHOZ
MKKSZ eddigi - 12 fő követelés:
- Azonnali, jelentős béremelés a köztisztviselők és közalkalmazottak számára.
- Bérfelzárkóztatás az inflációhoz igazítva, hogy a fizetések megőrizzék reálértéküket.
- Egységes és átlátható bértábla bevezetése a közszférában.
- A bérminimum és garantált bérminimum emelése, és ezek automatikus követése.
- A cafeteria-juttatások visszaállítása vagy növelése.
- Munkaerőhiány kezelése, több dolgozó felvétele a túlterheltség csökkentésére.
- A túlmunka megfelelő kompenzálása (pénzben vagy szabadidőben).
- Jobb munkakörülmények biztosítása, beleértve az infrastruktúrát és eszközöket.
- A közszolgálati életpálya megerősítése, kiszámítható karrierút biztosítása.
- Érdekképviseleti jogok erősítése, valódi egyeztetés a szakszervezetekkel.
- A közszolgálati jogviszony stabilitásának növelése, kiszámítható szabályozással.
- A közszféra presztízsének helyreállítása, társadalmi és anyagi megbecsülés növelése.
BŐVEBBEN:
1. Bérrendszer és jövedelmek rendezése
- Tisztességes, kiszámítható bérek bevezetése, nem eseti pótlékokra építve
- Jelentős, érdemi béremelés minden munkakörben
- Diplomás bérminimum bevezetése (különösen hangsúlyos követelés)
- A bérek leszakadásának megállítása más ágazatokhoz képest
Az MKKSZ szerint a szociális dolgozók bére gyakran még az országos átlag felét sem éri el !
2. Ágazati finanszírozás növelése
- A szociális szektor költségvetési támogatásának emelése
- A működési költségek (pl. rezsi) valós fedezetének biztosítása
- Stabil, kiszámítható finanszírozási rendszer kialakítása
3. Munkaerőhiány kezelése
- Az alacsony bérek miatt kialakult súlyos létszámhiány enyhítése
- A pályaelhagyás megállítása
- Az ágazat „elszívó hatásának” csökkentése (egészségügy, oktatás felé)
4. Munkakörülmények javítása
- Méltó munkakörnyezet és eszközellátottság biztosítása
- A túlterheltség csökkentése
- A mindennapi munkavégzés feltételeinek rendezése
5. Biztonság és védelem
- Munkavállalói biztonsági stratégia kidolgozása
- Védelem az erőszakkal, konfliktushelyzetekkel szemben
A dolgozók gyakran fizikai vagy verbális veszélynek vannak kitéve
6. Pótlékok és juttatások átalakítása
- A jelenlegi pótlékrendszer helyett beépített, alapbérbe kerülő jövedelem
- A pótlékok értékének megőrzése és növelése
7. Nyugdíjazási feltételek javítása
- Rugalmasabb nyugdíjba vonulás lehetősége
- A fizikailag és mentálisan megterhelő munkák elismerése ebben
8. Életpálya és szakmai megbecsülés
- Kiszámítható életpályamodell kialakítása
- A szociális munka társadalmi presztízsének növelése
- A diplomás és szakképzett dolgozók megtartása
9. A szociális ágazat egységes kezelése
- A sokféle fenntartó (állam, önkormányzat, egyház, alapítvány) miatt
→ egységes szabályozás és bérezési rendszer kialakítása
10. Érdekképviselet és egyeztetés
- Valódi tárgyalások a kormánnyal
- Intézményesített párbeszéd (pl. munkaügyi kerekasztal)
11. Szociális munka elismerése
- Az ágazat nemzetgazdasági és társadalmi jelentőségének elismerése
- A „maradékelv” megszüntetése a döntéshozatalban
12. Kiegészítő követelések
- Egyszeri juttatások (pl. több százezer forintos kifizetések követelése)
- A szociális dolgozók azonos elbánása más közszolgálati ágazatokkal
ÖSSZEGZÉS
A szociális ágazatra vonatkozó követelések lényege:
nem csak béremelésről van szó, hanem egy rendszerszintű problémacsomagról:
- alulfinanszírozottság
- munkaerőhiány
- alacsony presztízs
- széttagolt működés
Az MKKSZ álláspontja szerint ezek együtt vezetnek ahhoz, hogy az ágazat „kritikus állapotba” kerülhet, ha nem történik érdemi beavatkozás.
