Várunk véleményeket a kollégák részéről ezzel a területtel kapcsolatban is, hogy továbbíthassuk az illetékes miniszterhez.

Tárgy: Javaslat kormányablakokban elvégzett feladatok áthelyezésére

Tisztelt Elnök Asszony!

Felhívását olvasva és átgondolva, szeretnék Önnek néhány feladatot kiemelni a KAB-ban dolgozókhoz tartozó munkakörből. 
Mindezekhez természetesen megpróbáltuk/juk megtanulni, - legalábbis otthoni szabadidőnkből amennyi kitelik- a vonatkozó jogszabályokat is. 
Ezek száma minden egyes ügykörhöz más és más, újabb és újabb jogszabály.

Személy szerint…….dolgozok. A mi osztályunkon 14 fő front office-s kolléganő van. Ebből 3 fő látja el ezeket a feladatokat a KAB-ban, a többiek gépjármű illetve okmány ügyintézéssel foglalkoznak (okmányirodai feladatok). Természetesen van 7 fő back office-os kolléganő is, de ők az iktatással, ügyiratkezeléssel foglalkoznak.

Óriási terhet róttak ránk, hiszen vannak olyan feladatkörök, amelyek teljesen feleslegesen vannak a kormányablakokba kihelyezve.
Ilyen többek között az ÁLLAMPOLGÁRSÁG ügyintézése vagy éppen a KÖZMŰ átírásának lehetősége. 
De mondhatnám a NAV-os feladatokat is vagy éppen a VÁLLALKOZÓK ellenőrzését 2 egyéb bonyolult ügyfél között.

Az illetményeket, az elvett ügyintézői pótlékot, szemüveg támogatást, a szabadság csökkentését stb....már meg sem említem.

Szeretnék javaslatot tenni arra is, hogy akiknek nem adtak béremelést, mert nem oltatták be magukat (többek között én sem!, de vagyunk még így páran) vagy éppen fizetetlenre kellett menniük, valamilyen úton-módon próbálja meg kompenzálni az állam.

Mellékelten küldöm az általunk elvégzendő feladatokat és jól láthatóan kiemeltük benne (kolléganőmmel), amit szerintünk nem nálunk kellene intézni.
Mivel figyelemmel kísérjük a kormány terveit, ezért -többek között ezt - is szeretnénk javasolni az áthelyezendő feladatok között.

Köszönettel kívánok további jó munkát és jó egészséget!

KORMÁNYABLAK-ban elvégzendő feladatok

Tárgy: Javaslatok

Tisztelt MKKSZ!

Kérem fogadják levelünk a vitaindító kezdeményezésükre vonatkozóan, amelyben kifejtésére kerül a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) munkavállalókra nézve hátrányos rendelkezéseinek felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok.
Különösen fontos, hogy a kormányhivatali dolgozók sajátos helyzete önállóan is megjelenjen a Kit. felülvizsgálata során.
A területi közigazgatásban dolgozó ügyintézők, kormányablakos munkatársak, hatósági és szakigazgatási feladatokat ellátó kormánytisztviselők közvetlen állampolgári nyomás alatt, jelentős ügyteherrel, folyamatos jogszabályváltozások mellett, sokszor létszámhiányban végzik munkájukat.
Ezért kezdeményezzük külön kormányhivatali illetménypótlék, ügyfélforgalmi pótlék, objektív ügyteher-alapú létszámnorma, kiszámítható előmeneteli rendszer, inflációkövető illetménygarancia, valamint a rendkívüli munkavégzés pénzbeli kompenzációjának bevezetését, mivel egy európai országban ez a munimum az általános munkavállalókra vonatkozóan. Az állam képviseletében az elöljáró példa az általános megbecsülés szimbóluma a minőségi, ügyfélközpontú és ügyfélbarát állami szolgáltatás, mind közigazgatási, hatósági és szakterületi kormánytisztviselők által nyújtott precíz, gyors, szabálykövető és mégis rugalmas, valamint lendületes hozzáállása és maradéktalanul elvégzett munkája.
Indokoltnak tartjuk továbbá az otthoni munkavégzés egységes és átlátható szabályozását, a pszichoszociális kockázatok rendszeres mérését, az ügyfélagresszióval szembeni munkáltatói védelmi protokollt, valamint a másodállások engedélyezésének életszerűbbé és méltányosabbá tételét.
A kormányhivatali dolgozók nem pusztán adminisztratív végrehajtók, hanem az állam és az állampolgárok közötti mindennapi kapcsolat fenntartói. Munkájuk minősége közvetlenül befolyásolja az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmát, ezért jogi, anyagi és munkaszervezési megbecsülésük közérdek.

1. Kormányhivatali illetménypótlék bevezetése

A kormányhivatalokban dolgozók nagy ügyfélforgalommal, sokszor konfliktusos ügyfelekkel, folyamatos jogszabályváltozásokkal és jelentős felelősséggel dolgoznak. Ezért indokolt lenne egy külön:
„területi közigazgatási/ügyfélszolgálati pótlék”,
amely járna például kormányablakban, hatósági, gyámügyi, földhivatali, népegészségügyi, foglalkoztatási, családtámogatási, és más nagy terhelésű ügyintézői munkakörökben.
Ez nem jutalom lenne, hanem a munkakör objektív terhelésének elismerése.

2. Ügyfélforgalmi és konfliktuskezelési pótlék

A kormányablakos és hatósági ügyintézők közvetlenül találkoznak az állampolgári elégedetlenséggel, agresszióval, fenyegetéssel, verbális bántalmazással. Javasolt:
ügyfélforgalmi pótlék,
konfliktuskezelési pótlék,
és rendszeres, munkaidőben biztosított konfliktuskezelési képzés.
Ehhez kapcsolódhatna kötelező munkáltatói protokoll az agresszív ügyfelek kezelésére.

3. Kiszámítható előmeneteli rendszer visszaállítása

A sávos illetményrendszer mellé kötelezően be kellene építeni objektív elemeket:

szolgálati idő,
szakképzettség,
szakvizsga,
nyelvtudás,
speciális szakterület,
ügyfélforgalmi terhelés,
betanított új kollégák száma,
helyettesítések mennyisége.

4. Inflációkövető illetménygarancia

Javasolt lenne, hogy a Kit. vagy külön kormányrendelet tartalmazzon automatikus éves illetménykorrekciót. Legalább a megelőző évi infláció egy részét kötelezően be kellene építeni az illetményekbe.

Ez azért fontos, mert a kormánytisztviselő nem tud úgy piaci béralkut folytatni, mint egy versenyszférás munkavállaló.

5. Túlóra pénzbeli megváltásának megerősítése

A Kit. jelenleg szabadidőben kompenzálja a rendkívüli munkavégzést, és csak akkor ír elő megváltást, ha a szabadidő nem adható ki határidőben. A gyakorlatban viszont a szabadidő sokszor nehezen vehető ki. 

Javaslat:

a dolgozó választhasson szabadidő és pénzbeli megváltás között,
vezetőknél is legyen kötelező kompenzáció,
a túlórát automatikusan, elektronikusan kelljen nyilvántartani,
az el nem ismert túlórákat szankcionálni lehessen munkáltatói oldalon.

6. Pszichoszociális kockázatértékelés és stresszvédelem

A munkahelyi stressz nem „magánügy”. A munkavédelmi szabályozásban a pszichoszociális kockázatok is értékelendő tényezők, és az EU-OSHA is kiemeli, hogy ezek a munkavédelem egyik legnagyobb kihívását jelentik. 

Javaslat kormányhivatalokra:

éves anonim stresszfelmérés,
kötelező intézkedési terv túlterhelt szervezeti egységeknél,
pszichológiai támogatás,
ügyfélagresszió utáni regenerációs idő,
vezetői felelősség a tartós túlterhelésért.

7. Másodállás engedélyezésének életszerűbbé tétele

A jelenlegi gazdasági helyzetben indokolt lenne, hogy a másodállás ne általános gyanú tárgya legyen, hanem csak akkor legyen korlátozható, ha tényleges összeférhetetlenség, munkaidőütközés vagy hivatali érdek sérelme áll fenn.

Javaslat:

15 napos automatikus engedélyezési határidő,
ha nincs válasz, az engedélyt megadottnak kelljen tekinteni,
csak írásban, konkrét indokkal lehessen elutasítani,
alacsony keresetű kormánytisztviselőknél legyen enyhébb szabály

8. Javaslat az államigazgatási szervek munkáltatói működésének átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tételére


Az elmúlt másfél évtizedben az államigazgatási és kormányhivatali szervezetrendszer működésében számos olyan vezetői és munkáltatói gyakorlat alakult ki, amely jelentős mértékben rontotta a közigazgatásban dolgozó nem vezető kormánytisztviselők, ügyintézők és hivatalnokok munkakörülményeit, kiszolgáltatottságát és mentális biztonságát.

Több visszajelzés szerint általánossá vált:

az indokolatlan és megalázó hangnem használata,

a nyilvános számonkérés,

a dolgozók ügyfelek előtti megszégyenítése,

a szakmailag megalapozatlan vagy aránytalan munkaterhelés,

a logikátlan munkaszervezés,

az önkényes áthelyezések,

a retorziótól való félelem légköre,

valamint az indokolatlan elbocsátások vagy fegyelmi jellegű nyomásgyakorlás.

Emellett számos esetben a középvezetői rétegben olyan működési kultúra rögzült, amely a szakmai együttműködés helyett a megfélemlítésre, lojalitási nyomásra és személyi függésre épül. Ez nemcsak a munkavállalók emberi méltóságát sérti, hanem hosszú távon az ügyintézés színvonalát, az állampolgárok bizalmát és a közigazgatás szakmai hitelességét is rombolja.

Javaslatok:

Ezért indokolt egy olyan, országos hatáskörű, független kontrollmechanizmus létrehozása, amely biztosítja a közigazgatási dolgozók számára a retorziómentes panasztétel és jogvédelem lehetőségét.

Szükséges egy olyan, politikai és szervezeti befolyástól mentes fórum létrehozása, amelyhez bármely államigazgatási dolgozó névvel vagy anonim módon fordulhat.

A fórum feladata:

munkáltatói visszaélések kivizsgálása,
vezetői visszaélések dokumentálása,
rendszeres jelentések készítése,
ajánlások megfogalmazása,
szükség esetén fegyelmi vagy munkaügyi eljárás kezdeményezése.

A fórum működésének alapelve:

teljes anonimitás biztosítása,
retorziótilalom törvényi garantálása,
külső, független szakértők bevonása,
gyors és dokumentált ügykezelés.

Külön jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy:

panaszt tevő kormánytisztviselő nem helyezhető hátrányos helyzetbe,
nem fosztható meg feladataitól,
nem helyezhető át indokolatlanul,
nem érheti burkolt vagy közvetlen vezetői megtorlás.

A retorzió bizonyított alkalmazása esetén:

automatikus vizsgálat,
vezetői felelősségre vonás,
súlyosabb esetben vezetői alkalmassági felülvizsgálat legyen kötelező.

Évente legalább egyszer minden államigazgatási szervnél kötelező legyen:

anonim munkavállalói felmérés,
vezetői magatartás értékelése,
pszichoszociális munkahelyi kockázatvizsgálat.

Az eredményeket:

összesített formában nyilvánosságra kell hozni,
az érintett minisztériumoknak és felügyeleti szerveknek meg kell küldeni.

Különösen vizsgálni szükséges:

a megfélemlítő vezetői magatartást,
a túlzott munkaterhelést,
a fluktuáció okait,
a betegszabadságok arányát,
a munkahelyi konfliktusok gyakoriságát.

A közép- és felsővezetői kinevezéseknél a szakmai kompetencia mellett kötelezővé kell tenni:

kommunikációs alkalmassági vizsgálatot,
konfliktuskezelési készségek felmérését,
munkajogi és etikai képzést,
rendszeres vezetői újraminősítést.

Az a vezető, akivel szemben ismétlődően megalapozott panasz érkezik:

ne tölthessen be vezetői pozíciót felülvizsgálat nélkül.

Külön etikai és szolgálati szabályzatban szükséges rögzíteni, hogy:

munkavállaló ügyfél jelenlétében nem alázható meg,
nyilvános felelősségre vonás nem alkalmazható,
emberi méltóságot sértő kommunikáció fegyelmi vétségnek minősül.

Indokolt egy központi online felület létrehozása, ahol:

dokumentálhatóak a panaszok,
nyomon követhető az ügyintézés,
statisztikai elemzések készülhetnek,
az ismétlődő szervezeti problémák azonosíthatóvá válnak.

A rendszernek alkalmasnak kell lennie:

anonim bizonyítékfeltöltésre,
hangfelvételek és dokumentumok kezelésére,
visszaélések mintázatainak felismerésére.

Összegzés:

A közigazgatás működésének alapja a jogszerűség, a szakmaiság és az emberi méltóság tisztelete. Egy modern államigazgatási rendszer nem épülhet félelemre, kiszolgáltatottságra és önkényes vezetői gyakorlatokra.

A munkavállalók védelme nem politikai kérdés, hanem jogállami és emberi minimum. Az államigazgatás hatékonysága, az ügyfelek kiszolgálásának minősége és a közbizalom csak olyan szervezeti kultúrában erősíthető meg, ahol a dolgozók biztonságban érzik magukat, és ahol a visszaéléseknek következménye van.

Tisztelettel,