Az ONYT december 9-én kibővített értekezletet tartott, melyen dr. Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjas klubok és Idősek "Életet az éveknek" Országos Szövetség elnöke beszélt a nyugdíjas közösségek életéről, Boros Péterné MKKSZ elnök tartott tájékoztatást az MKKSZ aktuális érdekvédelmi munkájáról, dr. Sárfi Ildikó ONYT elnökségi tag összegezte az elmúlt időszak munkáját, majd dr. Marosi János, az MKKSZ adatvédelmi tisztviselője beszélt, arról miért érdemes komolyan venni az adatvédelmet.
Az ONYT ülését Tóthné Merth Bernadette alelnök vezette, mert Gozman Józsefné elnök betegsége miatt nem tudott megjelenni. Dr. Hegyesiné Orsós Éva beszélt az nyugdíjasok érdekeinek megjelenítésének fontosságáról és arról mit is jelent ez a nyugdíjasok esetében. Szervezete több mint ezer nyugdíjas klubot fog össze, melynek ő 17 éve elnöke önkéntes munkában. A nyugdíjasok érdekvédelme igen széles, ilyen az életszínvonal, egészségügy, szociális háló, oktatás, munkalehetőség, nyugdíjemelés, a nyugdíjas létre készülés. Probléma lehet a magányosság, ezért lehetőséget kell adni az önkéntességre is. Az időseknek is jár az emberi méltóság, a teljes élet. De mások az igények, a munka lehet másfajta, lehet rövidebb. Még egy üdülésnél is számít, hogy az idősbarát-e. Az Életet az éveknek szövetség – mely ebben az évben 30 éves -– célja, hogy legyen olyan minőségű az élet, hogy öröm legyen hosszabb életet élni. Bizonyos dolgokat nem úgy kell már csinálni, mint 30-40 évvel ezelőtt. Nagy különbségek vannak a mai generációk és az idős generációk életében. Ma mások a problémák. Van az idősek között, aki most kezdett el táncolni, vagy festőtanfolyamra járni, kirándulni, utazni. Van, ami lezárul, más pedig megnyílik. Mi azt mondjuk, minden emberben ott szunnyad valamiféle tehetség. Több száz művészeti csoportunk van, tánccsoportok, dalkörök, színjátszócsoportok. Az emberek odaállnak a többiek elé, nemcsak nekik jó, hanem azoknak is, akik meghallgatják. Ezt nem hívjuk versenynek. Egymásnak adunk, ez egy közösségépítő munka. Szervezünk megyei és országos bemutatkozási lehetőségeket. Valószínű az MKKSZ tagjai közül sokan nálunk is tagok. Szívesen látunk titeket, ezt lehet propagálni. Ezeket a rendezvényeket 2010-ig a Láng Művelődési Házban szerveztük meg vagy megyei művelődési házakban. 2010 után már nem egynapos, hanem 3 napos lett ez a fesztivál, és különféle szállodákba szerveztük. Arra gondoltunk, a nyugdíjasnak nincs pénze, de első alkalommal 1350-en jelentkeztek. Ez meglepetés volt. Mi pedig csak bátortalanul 400 főre foglaltunk szobát a füredi Annabellában. Itt jövőre már több mint 100 produkció mutatkozik be, 4 napos lesz, 600 nyugdíjassal. Azóta Harkányban pótszilveszter 250 ember, júniusban Hajdúszoboszlón a Barátságban 250, Sopronban, szeptemberben 450, Egerben 400 ember, a Gyulai Erkel hotelben 250 ember élvezi a programot. Néhányan jönnek 2 vagy 3 helyre. Ez hihetetlen közösségi élmény. Itt semmi nem kötelező, csak a jókedv. Szervezünk külön programokat is. Szervezünk idősek egyetemét, hajdanán tantusszal telefonáltunk, ma már mindenkinél ott a mobiltelefon, ezt meg kell tanulni. A következő 10 évben még több változás lesz. A munkahelyen volt még segítséged, de a nyugdíjasnak már nincs, lassan minden digitális. Ehhez kell segítség. Fontos az önkéntes munka, az önbecsülést adja vissza. Szükség van ránk, van beteglátogató csoportunk. Akit látogatnak, arra a nővérek is jobban figyelnek. Van, aki diákoknak segít tanulni. Kiállunk a jobb egészségügyért, évente egy kisvárosnyi embert veszítünk el a nem megfelelő ellátás miatt. A nyugdíjért is ki kell állni, ha mi nem tudunk elmenni, üdülni, az kihat a munkaerőpiacra is. A nyugdíjunknak a javát belföldön használjuk fel. Csoda, hogy a nyugdíjasok nem tiltakoznak. Egyre nehezebb beosztani a nyugdíjat. 10 éve inflációkövető a nyugdíj. A kormány most a nulla reálnyugdíj emelésre hajt, pedig régebben volt néhány tized emelkedés. Az Életet az éveknek nyugdíjas szövetség volt az alapítója a NYOK-nak 29 évvel ezelőtt. A szakszervezetekkel együtt (hangosabbak lehetünk) határozottabban hallathattuk a hangunkat. Ez (ennek a munkája) is megváltozott 2010 után. Nincs párbeszéd a kormánnyal. Nehéz megtalálni az új formákat az érdekérvényesítéshez (tiltakozáshoz). Elfogadhatatlan az inflációkövető nyugdíj. Mindenkit képviselni kell. Régen volt olyan rossz a nyugdíjasok helyzete, mint most. A vitában szó volt az elmagányosodásról, a kormány teljes tárgyalási elzárkózásáról, a szolidaritásról, az euró-forint viszonyról, a flashmob és a sajtótájékoztatók lehetőségéről. Hegyesiné Orsós Éva beszélt a NYUSZET, a NYOK szerepéről is. Elmondta, hogy nagyon fontosan a civilszerveződések, a civil mozgalom. Ezek egy ügy, egy társadalmi csoport érdekeit mutatják be, képviselik párthovatartozástól függetlenül. A NYOK, az „Életet az éveknek” és más szervezetek a nyugdíjasok, az idősek érdekeit képviselik. Feladatuk, hogy a mindenkori önkormányzatok, a kormány tárgyalópartnerei legyenek. Ehhez azonban mindkét oldal nyitottsága kell. Kérdésekre elmondta, hogy a Nyugdíjas Parlament munkája nem fölösleges, de szerepe és működése nem tisztázott, azt sokan kritizálják, maguk a nyugdíjas civilszervezetek vezetői is. A tagok egy része azt vetette fel, hogy a parlament „pártszerveződés”, s ezzel utaltak a létrejöttének és főleg az irányításának a körülményeire. Megítélésük szerint a pártokat partnernek kell tekinteni, de az idősek érdekképviseletét pártokon felüli ügynek kell tekinteni.
Boros Péterné tájékoztatást adott az MKKSZ helyzetéről. Elmondta, hogy valóban megváltoztak 2010 óta a viszonyok, nagy a hatalomkoncentráció. Legfontosabb a hatalom és az emberek megosztása. Átszervezésekkel piramis jellegű szervezeteket alakítottak ki. Elzárkózás helyett mi minden párttal kapcsolatot tartunk, ez a semlegesség egy új formája. Az érdekegyeztetés formái csak látszólag vannak meg. A hatalomnak a legfontosabb a parlamenti többség megtartása. Felmerült az euróra való áttérés, ez nem lesz, nagyobb a veszélye a kilépésnek. Kell foglalkozni a nyugdíjjal, nem maradhat így. Gond a több százezer fiatal elvándorlása, ennek az alacsony bér az oka. Emiatt is nagy a közszférában a munkaerőhiány. Félelmi légkör alakult ki. Nemcsak a nyugdíjasok esetében kell a harcmodort megváltoztatni. Ezért is változtattunk stílust, a baloldali értékek mellett. Van egy igény felénk, intézd el, járd ki. Ez nem megy. A szociális sztrájk érdekében számos dolgot tettünk ebben az évben. Próbáltunk megállapodni, de átvertek minket. Szeptember óta próbálkozunk a bírósággal, egyelőre nem működik ez sem, még folyik azóta az eljárás. A sztrájktörvényt módosítani kell, ezzel a pártok is egyetértenek. Állítólag dönt majd a kormány valami bérfejlesztésről, de újabb tárgyalást kezdeményeztünk. Indítottunk egy petíciót, melyet már több mint 6 ezren aláírtak. A kormányzati tisztviselők kiszolgáltatottsága még nagyobb, növelték a munkaidőt, a kereset alig változott. Nem látni a jövő évi emelést sem. Az önkormányzatoknál van némi eredmény, volt 20 %-os emelés, de itt sincs megoldva a kereset. Változott sok helyen a testület és a polgármester, ez más helyzet. Más a hozzánk való viszony számos helyen. A világ megváltozott, ehhez alkalmazkodni kell. Fontos feladat a szervezkedés, a tagszervezés. Szolidárisak vagyunk, ott voltunk a pedagógusok tüntetésén is. Nem hagyjuk magukra a nyugdíjasokat, kérdés eljutunk-e hozzájuk, megkapják-e az információkat.
Ezután dr. Sárfi Ildikó beszélt az elmúlt időszak – főképpen SZEF által szervezet – rendezvényekről, majd egy új tagot vett fel a Nyugdíjas Tanács. Ide önként is lehet jelentkezni bármely nyugdíjasunknak.
Végül dr. Marosi János beszélt az adatvédelemről. Elmondta, hogy a GDPR alkalmazását jól jelzi a hatóságok bírságolási gyakorlata. Ez egy európai rendelet, mely rögtön belső jogszabály is, ezért más országban történő bírság is kihat a magyar gyakorlatra. Először a nemzetközi bírságolásról szólt, így a Google, a Mariott Hotel, a British Airways, a bulgáriai adóhatóság, a Facebook, a berlini ingatlancég, az osztrák posta, egy német magánszemély részére kiszabott bírságról és okairól. Külön beszél arról, hogy a természetes személy is lehet adatkezelő, nemcsak a jogi személy, így kaphat bírságot. A GDPR alapján a legnagyobb bírságot a Google (50 millió euró – 16 milliárd Ft), a legkisebbet egy német magánszemély (2,5 ezer euró – 830 ezer Ft) kapott.
Majd a magyar bíróságokról tájékoztatott, így a kosárlabda szövetség, több bank, egy önkormányzat, egy szociális intézmény, egy nagy rendezvényszervező, egy párt, a rendőrség, egy kórház részére kiszabott bírságról és ezek okairól. A legnagyobb bírság 30 millió Ft, a legkisebb 100 ezer Ft volt. Legjellemzőbb a hibás adatkezelés, az adatok nyilvánosságra kerülése, jogosulatlan hozzáférés, az adattörlés megtagadása, adatelvesztés, adatvédelmi rendszer gyenge védelme, a hozzáférési jog korlátozása, a pontosság hiánya. Ezeket a tapasztalatokat fel tudjuk használni a saját adatvédelmünk érdekében.
Marosi Jánosné