Vincze Csaba az OSZT új elnöke
Az MKKSZ székházában tartotta meg tanácskozását augusztus 23-án a Közterületi-felügyeleti Országos Szakmai Tanács. Az ülésen Boros Péterné, az MKKSZ elnöke tartott tájékoztatót aktuális feladatokról, majd dr. File Beáta alelnök beszélt az önkormányzatok és a közterület-felügyeletek helyzetéről. A tanácskozáson – Sipos László váratlan elhunyta miatt – új elnök megválasztására került sor.
A tanácskozás elején néma felállással emlékeztek meg Sipos László alapító elnökről, aki ez év februárjában hunyt el váratlanul.
Boros Péterné tájékoztatója elején az alacsony bérekről szólt, az utóbbi 10 évben a közszféra béremelése visszafogott volt. Nem érthető, hogyan jön ki az átlagos bruttó 527 ezer Ft-os átlagbér. A közszférában van olyan terület, ahol 200 ezer Ft a nettó átlagkereset. A KÉF ülésén, de nyílt levél formájában is követeltük a 25 %-os, infláció követő béremelést. Amikor 46 %-os az élelmiszer áremelkedése, ez igen fontos lenne. A béremelés szükségességéről csak most kezd beszélni a kormány, a miniszterelnök. Gond, hogy a bérek között területi különbségek is vannak. Van az Európai Uniónak 2 fontos irányelve, egyik az európai minimálbérről szól, a másik a bérek átláthatóságáról, a bérszakadék felszámolásáról. Az elsőnek a határideje 2024. november 15., a másiknak 2025. november. Ebben a kollektív tárgyalásokról is szó van, ebben le vagyunk maradva. Az elvárás 80 %, a magyar helyzet 21 %-os. Az a tapasztalat, ha a kollektív szerződés területén eredmény van, akkor a taglétszám is növekszik, mert ezt csak a szakszervezet kötheti meg. Nagy gond, hogy az önkormányzati területen nem működik az illetményalap rendszere, 15 éve 36.650 Ft az illetményalap. Ha megfelelően kiigazítanák, akkor 167 ezer Ft-nak kellene lennie. Az önkormányzatok saját erőből a legkülönbözőbb mértékű illetményalapot tudnak megállapítani, és személyi fizetésekkel oldják meg a bérezést. Régebben volt a tábla szerinti garancia, most nincs. Ez a kiszolgáltatottság vonatkozik a közterület-felügyelőkre is. Az érdekegyeztetés hatékonysága alig 10 %-os, a sztrájktörvény igen nehezen alkalmazható. Ezért vannak különböző akciók időnként, ezek lesznek szeptemberben is. Szervezkedni kell, megtöbbszörözni a tagságot, hogy erőt tudjunk felmutatni. Célunk, hogy minimális konfliktusokkal, a szakmai tapasztalat által mutassuk meg az erőt.
Dr. File Beáta szólt arról, hogy a 167 ezres illetményalap megemlítése meglepő lehetett, de ez a valóság. Van, ahol ennyit fizetnek, sőt igazítják az inflációhoz, ezek az országgyűlési köztisztviselők. Jeleztük a KÉF ülésen, hogy ez a bértábla jó lenne nekünk, benne lettünk volna kisebb mértékű összegben is. Még ez is előrelépés lenne, ha ez lenne a jogszabályban, mint a jelenlegi, ráadásul inflációkövető lenne. Erre csak gúnyos mosoly volt a válasz. Az önkormányaztok képessége korlátozott és különböző. Csak a minimálbér és a bérminimum forrása biztosított az állam részéről. Szeretnénk, ha a plusz juttatások is jogszabályban lennének rögzítve. Enélkül függ a képviselő testülettől a juttatás is. A közterületi munka színvonala növekedett, de nem könnyű a mai jogszabályok között megfelelni. Ma már a bírság sem az önkormányzaté, hanem az államé. Pedig ebből a bevételből lehetne fejleszteni. Nagy az adminisztrációs teher is. Vannak tehát a jogszabályokkal kapcsolatos problémák, erre javaslatokat kellene készíteni. A közterület-felügyelővel találkozik a lakosság legelőször, mint a hivatal képviselője, ezért is fontos a szerepe. A rendőrségi munkát is segítik, ezt látja a lakosság is. Ha probléma van, akkor rögtön hiányolják a közterület-felügyelőt. Van, ahol a helyi vezetés nem látja a felügyelők fontosságát. Felmerült az igény a felügyelők továbbképzésére is és a technikai fejlesztésre. Biztosítani kell a munkához a feltételeket, és persze magasabb béreket. Fontos lenne az önkormányzati finanszírozási rendszer javítása, kevesebb elvonás legyen, és több pénz az ellátandó feladatokra. A szakszervezet vezetése segíteni fogja az OSZT-t a követelések megfogalmazásában és továbbításában.
Néhányan elmondták véleményüket, köztük Vincze Csaba is, akinek 40 éves közrendvédelmi és vezetői tapasztalata van, jelenleg a kazincbarcikai város rendészet vezetője. Szólt arról, hogy a lakosság elvárja az egyenruhás intézkedését, nekik mindegy, hogy rendőr vagy rendész. A közterület-felügyelő munkáját a jogszabályban is igazítani kell az élethez. Gond, hogy nem egységes a bér, és nem egységes a képzés sem. Ma nincs kapcsolat a BM-mel, sem az ORFK-val. A helyi gondokat nincs kivel megosztani. 2013-tól lépett hatályba a rendészeti törvény, amely nem igazodott az élethez azóta. Rendezni kell a státuszt, a képzést, a jogszabályokat és a munkakörülményeket, a béreket, valamint az egységességet. Kell egy információs összekötő kapocs is. Közösen kell gondolkodni arról, hogyan legyen ez a szervezet jobb, főleg a lakosság érdekében. A vitában még elhangzott, hogy kevesen vannak a közterület-felügyelők, fontos lenne az illetményalap emelése, a tagszervezést az MKKSZ pályázatokkal támogatja, szakszervezetünk segíti a szakmai és a munkavállalói érdekvédelmi munkát is.
A tanácskozás végén elnökválasztásra került sor, mely során Vincze Csabát választották meg az OSZT elnökének a jelenlévő és az online bekapcsolódó közterület-felügyelők.
Dr. Marosi János
